Hééélóóó!

Mintha már egy ideje nem írtam volna... :D Nos ennek az egyszerű oka csak annyi volt, hogy a grandiózus műtétem óta nem igazán volt miről írni és hát valljuk be 1 hétig ágyban sem kellemes és a hátam közepére nem kívántam mást, csak hogy levegyék a kötést, kivegyék a varrataim és rendesen talpra állhassak :)

A kórházas sztori előtt szeretném FELHÍVNI A FIGYELMET azok számára, akiket nem érdekelnek az "orvosi műhibák" és az enyhén gusztustalan egészségügyi részletek azok most lapozzanak a teletext 444. oldalára. Köszönöm!

Na szóval December 10.-e van, korán reggel készülök a nagy eseményre, szívbaj nélkül természetesen, gondoltam pár metszéssel elintézzük a történetet, hát nem így lett...ugyanis berendeltek kb 7 óra körüli időpontra, akkor persze vártunk 1 órát, elfoglaltam a helyemet a kórteremben, ami a következő napig az otthonom volt, illetve megtekintettem az új lakótársaimat, akik egyben az este folyamán tartandó futóversenyben, a 70 év felettiek kategóriában indulók voltak, de miután én is bekerültem így a 25 év felettiek kategória már indokolt név volt, de láttam bennük is ott volt az X-Faktor, ezért nem aggódtam. Idő közben elkészült a műtő beosztása is, kit visznek, kit nem, én voltam a második delikvens aznap, úgyhogy még mielőtt bármi történt meg kell hagyni, hogy kaptam infúziót (mert hát ugye egész odáig se enni se inni nem lehetett), ebből kb. lefolyott két liter, mire odaáig kerültünk, hogy akkor jött a műtős segéd srác és gondolta leborotválja a lábam, ahol dolgozni fognak rajta...mondom oké, életemben nem akartam még lábat borotválni és ezúttal is szeretném kifejezni legmélyebb együttérzésemet azon nők felé (már akik élnek a lehetőséggel) akik ezt akár minden nap bevállalják :D jó mondjuk nekem nem használt semmi habot vagy valamit, ha tudom ezt, akkor inkább otthon megcsinálom magamnak és a bőröm nem sínyli meg legalább...ezután kimentem a vizsgálóba, a doki telerajzolta a lábamat, ahol dolgozni akart, hát szép filctollas lettem az tuti :D

Na ugorjunk, olyan 9 körül tolhattak be a műtőbe, megkaptam szépen az érzéstelenítőt a gerincembe (na ez szar érzés volt), és szépen lassan deréktől lefelé elérzéstelenedtem annyira, hogy teljesen meg is bénultam arra az időre. Elég fura érzés volt mondhatom, de hát ha már felnyitnak, akkor persze ne érezzem már...volt bent két műtős segéd is, akik kedvesek és megnyugtatóak voltak, lehetett kérdezni tőlük és persze ha bármi rosszat érzek, akkor rögtön szóljak mondták. Igazából volt egy két kellemetlen rész mikor a doki már rég dolgozott, de semmi kibírhatatlan, úgyhogy mondhatom, hogy túl éltem valahogy a dolgot. Persze nem láthattam semmit ahol a doki dolgozott, mert végig takarásban volt minden ilyen papírszerű lepedőkkel...nem mintha akartam volna látni milyen vagyok belülről.

Azt mondták minden jól ment, nekem max fél órának tűnt a dolog, de annál valamivel több volt, 10 körül kerültem vissza a kórterembe, ahol persze már várt a család :) egy darabig még ott voltak, beszéltünk aztán hagytak pihenni. Pár órán át még hatott a gerinc érzéstelenítés így nem éreztem még mindig semmit lent...és ez volt a baj...innentől NAGYON NEM volt jó már semmi. Teletext 444. oldal.

Erősödő alhasi fájdalmakra kezdtem panaszkodni az egyik nővérnek, mire az szólt egy másiknak róla, de látszólag nem történt semmi, hogy miért van ez...stb. Mire már a helyzet odáig fajult, hogy erős fájdalmaim voltak, már kezdtek komolyan venni, de odáig jutottam, hogy a végén dobáltam magam az ágyban a fájdalomtól, kivert a víz, zsibbadtak és remegtek a kezeim, rázott a hideg, vacogtak a fogaim és szerintem a veséim is begörcsöltek, de már annyira fájt az egész, hogy nem tudtam megkülönböztetni hol fáj vagy hol nem...valahonnan végül előkerült az orvos és a nővérek közül pár, hogy betegyenek egy katétert, mert hát senkinek se jutott eszébe, hogy már a 3. liter infúziót kaptam a műtét közben és lehet, hogy tele lesz a hólyagom...az orvos saját állítása szerint 3 dl folyadék, már elég feszítő dolog ilyenkor...de most kell kapaszkodni...amint felkerült a katéter, kapásból 1 liter lefolyott, majd egy kis idő elteltével a tároló cseréje után még fél liter AZAZ 1,5 liter folyadék feszített odabent!!! Még fél óra és kb. eldurrant volna a hólyagom szerintem és azt hiszem az ilyesmibe képesek az emberek belehalni. Én viszont csak örültem, hogy kb. 10 perccel az intézkedés után kezdett enyhülni a fájdalmam, kaptam vénásan fájdalomcsillapítót is és fél órára rá, már szerencsére jobban voltam, de még azért fájt a dolog.

Mindez azért történt, mert valószínűleg ELFELEJTETTÉK, hogy gerincérzéstelenítésnél nem tudok felkelni és elmenni mosdóba, főleg nem miután a lábam szét volt vagdosva, ágyéknál is...de én csak örültem, hogy vége az egésznek, nem is érdekelt semmi más...szolgáljon ez tanulságként, akárkinek, aki műtét előtt áll, hogy ilyesmire gondoljon, mert más nem biztos, hogy fog helyette.

Innentől visszalapozhatunk a teletextről és jöhet a vidámabb rész :)

Ugyebár bent töltöttem az éjszakát, akkor már lábra is tudtam állni valamennyire és kellett is, hogy a vérkeringés rendesen beindulhasson a lábamban, először segítséggel, aztán már indultam az öregek futóversenyén is :D Szar éjszaka volt, nem nagyon aludtam, de reggel végre hazaengedtek és várt a jól megérdemelt pihenés és egész napos filmezés. Persze mindennap vérhigítót kellett beadni és átkötözni a lábamat, de ez a kisebbik baj volt, eléggé fájt még egy hétig a dolog, tegnapelőttre történt, hogy már kezdek rendesen járni és nagyjából gyógyult vagyok, amit meg is ünnepeltünk egy mozival.

Pí élete :) Hát nem rossz film, szép effektek, jó történet, kicsit egyszerű, de izgalmas, ami biztos, hogy nem volt hiábavaló törekvés elmenni és megnézni, hozzátenném én elég szkeptikus voltam a film előtt, de így már bátran tudom ajánlani bárkinek, aki szeretné megnézni valamikor :)

Emellé időközben szingli lettem, aminek most kifejezetten örülök, pedig nem szoktam általában, de már nagyon várom a teljes gyógyulást és mire ez bekövetkezik, addigra jön a szép idő is és ezzel együtt sok minden más is ;))

Egyébként a karácsony is jól telt, jókat ettünk, jókat ittunk, és már csak a szilveszter van hátra az évből, úgyhogy készülődhetünk, mivel túl éltük a maják által megjósolt világvégét is...és ha ezt túl éltük, akkor minden túl élünk :D

Itt a vége...találkozunk 2013-ban! BUÉK!!!

VÉGE A SULINAK!!! Legalábbis ami azt a részét illeti, hogy felkelek, bemegyek, végigülöm, aztán otthon tanulás közben elmegy az életkedvem egy ideig...szóval igazságszerint még van egy félév, szakdoga leadás áprilisban és államvizsga, viszont az is elég nagy megkönnyebbülést jelent, hogy már max. azért megyek majd be, hogy tartsam a lelket az én kis kedveskéimben ;) :D :D

Ja igen amúgy azzal a határozott gondolattal készültem a mai napra, hogy ez borzasztó lesz és hát nem volt olyan borzasztó mint vártam szerencsére, főleg mikor mentem le a metróhoz reggel, elég eszement dolgot láttam a mozgólépcsőről mikor már kb. félúton tartottam...szóval feltűnt, hogy egy "kis ember" , kihangsúlyoznám, hogy NEM törpe méretű emberről beszélek, hanem inkább egy olyasféle szerzetről, mint egy Hobbit :D (igen nemsokára ezt is megnézem, de még nincs premier :D ) Tehát épp akkor bújt át az összecsukott zárósorompók alatt, amik az épp használaton kívüli mozgólépcsőknél vannak és annyira nem értette, hogy mi van, hogy miért nem megy, mintha először látott volna ilyet először életében...és csak nézte és nézte a szélét, mintha szemmel akarná verni, hogy beinduljon, biztosan a Megyében megtanult pár dolgot Gandalftól, de sajna Magyarországon már kiveszett a varázserő...végülis rájött, hogy ez így nem fog menni és visszabújt, aztán körbenézegetett még 1 percig és végül rájött, hogy a mozgó mozgólépcsővel talán feljuthat :D Mondanom sem kell senki se röhögte ki, de én csak egy vigyorral nyugtáztam őt, mert jó nevelést kaptam, igaz apa? :D

Aztán hát végül 5 perc késéssel beértem majdnem tökig lefagyva, ha a Naomi nincs ott, talán totál tökig lefagyok :D :D Legnagyobb meglepetésemre a kedves tanárnő feltett egy kérdést a dolgozatból, mire hirtelen nem értettem, hogy mi van, de azért rávágtam a választ, mire megkérdezi: "Akkor a dolgozatba miért nem ezt írta?" - Hát mert biztos túl meleg volt még akkor, és hát a sok stressz :D Vigyorral nyugtázta és legnagyobb meglepetésemre 5-össel zárta a félévem :D Ja és kaptunk szaloncukrot is mikulásra :D Többiek jegyein is végigfutott aztán én maradtam japánozni, na az nem lett valami fényes...ellenben Karriermanagementen ismét behúztam egy 5-öst, így egy napra kettő már nem is volt rossz :D mellettem a Niki persze félidőtől ráállt a Family Guy-ra telóról, tudjátok amikor Peter ügynökösdit játszik Tom Tuckerrel (HELLO FAMILY GUY FANOK!!!)

Briguci említette, hogy volt valami Alekoszos előadás is, de hát nem vagyok túl nagy fanja, és persze hozzátenném azt is, hogy még tavaly mentünk a Creol bár felé egy kis sushi partyra, de mikor megláttam Alekoszt kintről, akkor Dinivel hátraarc és akkor kezdődött a nagy Budapest körüli gyalogtúránk :D ráadásul sehol nem láttam kiírást erről a bizonyos előadásről, de mellettem szól, hogy én kerestem!!! Bocs Brigi nem lett meg :D

Holnap tali a másik Brigivel (egyre több Brigiről írok ebben a Blogban úgyhogy lassan SZÁMOZNI FOGOK, de Briguci akkor is te leszel mindig a Number ONE ;) ) aztán indulás haza, mert hétfőn műtét reggel...kérek szépen mindenkit, hogy amennyiben nem élem túl ezt a súlyos és életveszés rutinműtétet, úgy ne sirassatok, mert a mennyben mindenképpen megtartjuk az eddig elmaradt lakásavatót :D :D Ja és a végrendeletemben az áll, hogy az accom Tombor Nándorra hagyom :D (ő tudja mit jelent ez). GINUS!!! UGYE ELJÖSSZ HÉTFŐN MEGLÁTOGATNI??? *.*

De persze, ha túléltem, akkor szívesen bosszantok bárkit vizsgaidőszak alatt, aki szeretné, mert lesz rá elég időm mostantól :D Természetesen annak is rendelkezésére állok, aki dumálni, inni, enni, filmezni, mozizni (erről jut eszembe A HOBBIT-ra VÁROM A JELENTKEZŐKET) vagy egyéb jóságot szeretne csinálni :)

Mai soraim velük zárulnak :)) ---->

Sziasztok!

Mindenek előtt a cím nagyon sokat sejtet vajon mi történt :) Ugyanis attól eltekintve, hogy reggel éhen haltam, mert nem ehettem vérvétel előtt, egész jól sikeredett ez a nap is.

A helyszín: BKF, Olasz Nyelvi alapozó II. ; A helyzet pedig az, hogy épp félév záró ZH-t írogattunk, mikor is a lányokat kiborítta, egy hatalmas poszméh (legalábbis elég nagy repülő szörnyeteg volt, mivel utálom őket, ezért a gyilkolásuk után nem foglalkozom sokat a fajtájuk megállapításával...) és persze kinyitottuk neki az ablakot szélesre, hátha kitalál, mire is nekem elegem volt belőle, hogy ilyen repülő szerencsétlenséggel van dolgunk, elindultam nagy elszántsággal a táskám felé, hogy egy füzettel csapjam agyon, mire úgy megijedt, hogy azonnal tűzött ki az ablakon. Hősiességemet a ZH-n +1 ponttal jutalmazta a kedves tanár nő :D

De a történetnek még nincs vége, ugyanis a ZH utolsó 10 percében arra lettünk figyelmesek, hogy egész jó zene szűrődik be kintről, mikor is kinéztünk és ezek a képek vártak minket:

Szóval gyakorlatilag a RedBull beköltözött a BKF-re, ingyen energiaitalokat osztogattak, némi promos anyaggal karöltve, ami pl. egy kulcstartóban nyilvánult meg (hát nem sokat költöttek rá). De ami a lényeg, hogy tiszta jó party hangulatot varázsoltak a suliba és ez sokat dobott az aznapi hangulatomon, amit persze rögtön lelohasztott a következő óra, de nem lehet minden tökéletes ugye?

Szóval ezek után 3 órát töltöttem erősen azzal, hogy japánt tanuljak, hogy behozhassam ismét a lemaradást, az egyéb irányú elfoglalságaim miatt :)

Miután végre hazaértem arra a kis 15 percre, gyorsan bevágtam a kajám, ami itthon várt (bolognai) aztán rögtön mentem is a Vörösmarty térre találkozni a Csillával és a Brigivel. A Csilla volt oly rendes és elhozott egy kis üveg pezsgőt, melyet a tiszteletére elfogyaszottunk mielőtt keresni kezdtük volna a Gyilkos Tárlat bejáratát :)

Ő itt az ajándék a fa alatt ;) :D

Mivel viszonylag sokan voltak, kb 10-15 perc volt a bejutási idő. Azt meg kell adni, hogy elég jól felépített, jól megszervezett és érdekes kis dolog volt ez (természetesen képeket nem készíthettünk bent, de csináltunk közös fotót kint, amit a bejegyzés végén láthattok). Szóval egyik szobából a másikba kísértek minket, és a történelem nagyobb gyilkosairól készítettek egy kiállítást, pl. Hasfelmetsző, Capone...néhány speciális effektes szoba is helyet kapott, de ezeket max. akkor élvezhetitek, ha ott vagytok ti is, mert nem akarom lelőni a poént :)

Ja amúgy 90 perces a tárlat, folymatos fülhallgatós narrációval, előtte menjetek el pisilni :D :D Lehet emlékérmét csináltatni, pólót, pulcsit, bögrét venni, meg amit akartok :D

És íme a szuper csapat ;) :) Nagyon dekoratívak lettünk, főleg ezzel a sok vörössel a képen :D nagyban is megtekinthető jobb klikk mentéssel ;)

Itt a vége fuss el véle :D

Sziasztok!

Ismét csak régen jelentkeztem, ezúttal nem feltétlenül a szokásos jó hangulatban, ugyanis az imént kaptam egy telefont, ami kicsit lelombozott, ugyanis ez a valaki, aki hívott, épp kórházban van és még nem tudják mi lehet a baja, de nincs jól.

Ennek ellenére eltelt ez a hét is a suliban, behoztam néhány lemaradást, tartottunk egy jó kis prezentációt sajnos a Brigi nélkül :( de így is jól sikerült összességében.

Amúúúúúúúúgy beköltöztek az új lakótársak :) két nagyon szép dekoratív lányról van szó (Dia és Vera), akik nagyon nyitottnak és kedvesnek tűnnek így az első hét után. Meg kell, hogy mondjam, eddig törvényszerű volt, hogy ha nővel laktam együtt, akkor haj volt mindenütt, nem csak a fürdőszobában, de most...nem tudom mi a titkuk, de az első napot leszámítva, azóta se tűnt szembe egyetlen hajszál vagy csomó sem. - DEAR GOD! IT'S A MIRACLE! - De ismét a lényegre koncentrálván szeretném megosztani azt a tényt, hogy tegnap este behoztam a lemaradást Barátok Köztben és a Pénz&Sárm úr lépése egészen inspiráló volt...(igen az is, hogy a jogásszal kezdett ki, de most nem ez a lényeg) ugyanis a rossz fiú elkezdett jól viselkedni! Nem tudom mi történt velem, de részben ebből az indítattásból az este-éjjel folyamán sikeresen elküldtem néhány üzenetet viberen, sms-ben és egyéb módokon, olyan barátaimnak, akiket amúgy ritkán látok és hiányoznak, sőt egy két helyen talán rímesebb sorokat is előadtam mint terveztem és felmerült bennem a kérdés...mi van velem?

Visszatérve a jelenbe, mivel már leadtam a szakdoga vázlatomat és sikeresen konzultáltunk is róla, emelett megvolt az újabb sikeres prezi is, nincs más hátra mint előre, még 4 ZH, abból 3 jövő héten és még egy prezi biztosan, remélem jól számoltam, de majd úgyis csinálok rá még akciótervet, hiszen japánra kegyetlen sokat kell készülnöm, hogy jól sikerüljön...aki szeretne zaklatni jövő héten az kérem tegye hétfőn, kedden, illetve szerda este, csütörtök délutánig, a többit meg majd még meglátjuk...csak szóltam :D

Neked kedves olvasó, remélem jó heted volt :) és remélem, hogy hamarosan találkozunk ;)

Páááááááááá

Hello evribádi!

= Sky Blog = iz práud tu prözent yú, dö Puzsér on BKF!!!

Mit gondoltok mi volt az első kérdés, ami felmerült bennem? Talán az, hogy - Kedves Robi! Milyen érzés Magyarországon úgy élni, hogy te vagy a legnagyobb tahó (persze Balázs korai korszakát leszámítva) a közéleti médiában és még élvezed is, hogy tahóskodhatsz és kegyetlenül véleményt nyilvánítassz, még ha igazad is van néha? - Persze ez csak költői kérdés volt, és hangosan sosem hangzott el, ugyanis én nem vagyok Puzsér :P :D Mindazonáltal mindig élveztem a műsorokat, amelyekben szerepelt és osztotta a népet, célzok itt főként egy BIZONYOS tehetségkutatóra egy BIZONYOS kereskedelmi televízióban.

Íme néhány kép a grandiózus szócsatáról, bár Puzsér többnyire inkább önmagával vívott komoly harcokat, viszont !!Réka!!! is szóhoz jutott azért :))

Az esemény után valahogy belém ivódott kicsit a Puzsér féle beszédstílus és mentalitás is kicsit talán és Brigi mindezt szótlanul tűrte egészen a buszmegállóig!!! (Tapsvihar)

Lényeg a lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat (én szétröhögtem az agyam xD) és reméljük ismét viszont látjuk majd őt egy előadás alkalmával, de szelíden megjegyezném, hogy a terem 95%-a valószínűleg Puzsér Róbertet választaná meg dékánnak, ha lehetne, de legalábbis főiskola tanárként mindenki az ő előadásaira lenne kíváncsi. Aki viszont lemaradt, az sokból maradt ki, sajnálhatja :D

Az utóbbi napok nem voltak olyan eseménydúsak, főleg, mert rengeteg a tanulni való, mindig van mit csinálni, de a jó hír az, hogy szereztem egy új ágyat!!! :D Puhább és sokkal rugósabb is mint, amilyen eddig volt ;) biztos jó szolgálatot tesz majd :D Ja és beteg is lettem...KÖSZI ÁKOS :D Na viszem a lázas fejem és leteszem valahova.

A magas feszültség legyen veletek!

Sziasztok!

Nos igen, pár napja már nem jelentkeztem...és ez a kihagyás pont akkor kezdődött el, mikor a BKF Bocs buliba menős napunk volt, ahogy ez magyar nyelv íj szépen enged engem kifejeződni. Szóval ezzel a bulival csak az volt a gond, hogy kicsit hosszabbra nyúlott mint terveztük :D Ugyanis én szépen felkeltem időben (ahogy régen én is mondtam) hajnali 7 órakor és csináltam a napi teendőimet, mikor is elérkeztünk ehhez az estéhez. Minden jól ment, 11-re már én is megérkeztem a kuplungba bájos hölgy társaságban (Szia S.Anna :D) és rögtön odacsapódtam egy számomra alig ismerős emberekből álló bandához, ugyanis akit ismertem az kb. a Brigi és hatalmas meglepetésemre a Réka volt :)) Hát nagyon örültem mindkettejüknek, persze a Brigivel már előre megbeszéltük, hogy megyek, de nagyon rendes volt és kínált abból a pezsgőből, amit jól megérdemelt módon "szereztek" maguknak ;)

Nagyon hamar eljött az a fázis, mikor is az a bizonyos egy ember, aki mindig felugrik, hogy MENJÜNK TÁNCOLNI!!! Most is felugrott, mire először ügyet se vetett rá szegényre senki, ugyanis nekem még ott volt a söröm, azzal csak nem megyek be és mások is hasonló problémákkal küzködtek. Végülis bementünk, táncoltunk, kijöttünk, újra bementünk és ezek tetszőleges kombinációi zajlottak le nagggyon sokáig. Kicsit tovább is mint kellett volna, de mint utólag kiderült, a mi kedves Gáborunk nem akart menni túl korán, így végül sikeresen készítettünk néhány fotót a hajnali 4 körüli időpontig való tartózkodásunk alatt. (NA EZÉRT KELLETT AZ A VAKUS TELÓ! :D) Persze mivel "gentle man" vagyok, ezért "őt", akit most "nem nevezek nevén" - és ennek semmi köze egy bizonyos Harry Potter filmhez, ami fél órája ment a tv-ben :D - végülis először is elláttam megfelelő üzemanyaggal, amit most a pizzaszeletre értek a Király utcából és 1-2 szem frissen sütött fornettire később a lakásban, ami pont elég volt hozzá, hogy még jobban álomba szenderüljön, de végül erőt vett magán és felszálltunk a korai metrószerelvények egyikére, mellyel először eljutottunk az Örs Vezér térre, majd kb. 20 elképzelhetetlen hosszú percen át fagyadozva vártuk a buszt, mellyel elértük a végső úticélt és biztonságban tudhattam őt :)

Íme pár bulifotó:

Valahogy én is hazakeveredtem ismét olyan 7 órára, mikor is mazohista módra nekiálltam tanulni a délelőtti óráimra, mikor már 24 órája fent voltam :D segáz ugye Feli? :D

Végül odaáig jutottam, hogy a japánt elég jól átismételtem, de pont abban a fél órában, mikor már felkelni kellett volna, az 5 perces elbólintások helyett lett a fél óra, pont elég idő, hogy elkéssem a fél 10-kor kezdődő órámat, amire csodával határos módon csupán 15 perces késéssel végül oda is értem. Meglepően jól teljesítettem aznap az órákon :D Ugyan 3 fele haza értem, két óra mintha eltűnt volna az életemből...ezt a titokzatos dolgot mind tudjuk minek köszönhetjük...

Aztán végülis egy jó kis Pizza Hutos vacsora után elindultunk haza Veszprémbe és mire hazaértem, már 36. órája voltam ébren. Brigi szerint nem vagyok ember :D , de akkor mi vagyok??? :D

A következő nap nem kezdődött valami jól, több sebből is vérzett a dolog, és még temetésre is el kellett mennünk aznap. Zsóka...nyugodj békében, hiányozni fogsz :(

Mondaná a bölcs ember, de azért lássuk be mint az éremnek, ennek is két oldala van, addig jó amíg a szebb oldalát látjuk az éremnek, de az se rossz, ha van érme is amit nézz :D

Erre egy egész jó példa, hogy tudniillik nem olyan régen felmondtam a munkahelyemen, így az ingyen pizzáknak is sajnos vége :( de egy nagy előnye azért van: Végre nem abból áll egy nap, hogy felkelek tanulok, suliba megyek, aztán dolgozni megyek és ha éjfélre hazaérek, akkor már csak letolom az utcai ruhát és alszom. Jó volt újra kereső embernek lenni, adott valami pluszt az életbe, amit talán azok még nem is ismernek, akik nem dolgoztak legalább napi 4 órában rendes kemény, fizikai, esetleg szellemi természetű munkát. Emellett szól még az is, hogy most már elegendő időm van a következő dolgokra: Készülni az egész hetes gyakorlati óráimra, készülni a szakdolgozatommal, és végül, de nem utolsó sorban...ÉLNI! Mozi, étterem, színház, barátok Veszprémben, barátok Pesten, VÉGRE mindenre van időm, amire szeretnék is időt szakítani.

Nem szégyenlem azt sem kimondani, hogy egy munkahely elvesztése, akár fel kell mondani, akár téged rúgnak ki, valahol mindig befolyásol, és engem nagyon is befolyásolt. Igaz minden más is épp összejött azon a héten, az egész világ ellenem volt...kivéve a családom. Ők azok akikre mindig számíthatunk, de én tipikusan az az ember vagyok, aki már csak akkor mondja el a dolgokat, ha túlcsordul a probléma, különben mindig mindent egyedül akarok megoldani saját erőmből. Hát azon a bizonyos héten nem sikerült, ezt a család is megérezte és kitaláltak egy nagyon jó kis dolgot: Menjünk Zalakarosra wellnesselni :D

Hát nekem se kellett több, kaptam is az alkalmon, hogy gyakorlatilag ingyen elvisznek pár napra az iskolaidő kellős közepén nyaralni :))

Sajnos a medencékhez nem vittem le a telefonom, hiszen nem akartam, hogy bármi is zavarjon mialatt ott vagyok, főleg nem a FÉSZBÚK! Hát ma is kiakadtam magamon emiatt, de ez egy másik bejegyzés témája. 

De mivel ez itt a reklám helye, ezért elmondom, hogy mindig jó kajákat kaptunk és már kezdek hozzászokni ezekhez az úri ételekhez, de azért néha még mindig jobban örülök egy kis aranygaluskának mondjuk mint az ezer féle előételnek meg hasonlóknak, de most valahonnan tudták mit akarok enni, ugyanis Ferdinánd tekercs volt az egyik választás a svédasztalon, persze desszertnek, de az engem nem igazán érdekelt akkor :D Amúgy ez a tekercs ugyanaz mint az aranygaluska csak úgy tekerik mint a kakaós csigát és vanília cukorral van megszórva...szóval elég édesre sikerült, de oda se neki egyszer élünk nem? :)

A masszíroztatás sem maradhatott ki persze és egy csomót úsztam, hogy a jó kaják ne nagyon ragadjanak meg rajtam mikor visszajövök majd Pestre.

Próbáltátok már az XBox Kinectet? Ha nem akkor k*rva gyorsan menjetek át valakihez és kezdjétek el, mert ezelőtt nem próbáltam és nagyon élveztem, pedig csak az alap játékokkal játszottunk, laza 2 órán keresztül...hát jól le is izzadtunk, IGAZI két órás edzés szórakozással, és némi izomlázzal megfűszerezve, szóval hajrá skacok! :))

Ennyi volt a móka mára, zárul az én mókatáram! :)

Csillagidő...tudja fene... :D

Szóval eme kis vacak poén után kiderül végre ténylegesen az is, amiért létrehoztam ezt a blogot...vagyis MI TÖRTÉNT MA???

Kezdve ott, hogy egyre korábban kelek fel, hogy minél több dolgot tudjak az életembe injektálni nap mint nap. Részben a szokásos dolgok történtek, benga sok siető ember az utcán, a metrón, és mindenhol máshol...dehát Budapest én is így szeretlek! Oh yeaaah! :D

Kivételesen nem késtem el a suliból, mivel már nem 5 percre lakom, ugyanis elköltöztem a Keleti Pályaudvarhoz, úgyhogy lehet jönni lakásavatóra, pia, kaja dögivel, Brigit és Rékát már beizzítottam, hamarosan Tombor úr és Balogh úr is bevonásra fog kerülni, illetve az én leges legkedvencebb szeletbárosom: Amika is!!! :D Bár az új lakás előtere elég nagy, hogy elférjünk benne, azért lehet, hogy 5 embernél többet nem nagyon akarok belezsúfolni. :)

Szóval Brigivel megírtuk az olasz ZH-t, amit sikeresen kihagytunk még a szünet előtt, amire mellesleg együtt tanultunk, közepesen sokat, emellett megnéztünk vagy 3 filmet moziban, kettőt otthon még a másik lakásban, voltunk Pizza Hut-ban, Mekiben és még pár helyen...a Mekis romokról láthattok egy igazi tuti képet Brigivel :))) Copyright blabla ami kell, ezt tessék odaképzelni :D 

Végre ettem valami mást is a BKF Ebédlőben mint rántott csirkemell...egészen kitettek magukért ma a szakácsnénik ^^ pedig az én ízlésemet eltalálni nem könnyű. (Feleség, rettegj! :D) Szóval ez grandiózus kaja szintén csirke volt, feltételezem tepsiben sült tetején szerintem valami párizsiféle és némi sajt, mint mondtam egész finom volt! A jelenlegi állás BKF Ebédlő: 1 - Adrián: 534523425. Ja és hozzátenném, nem vagyok egoista. Okéééé? :D

Brigivel a metró fele menet lehetőség adódott a napi jótevésre, így kaptam is az alkalmon, segítettem egy vak úriembernek megtalálni a 81-es troli megállóját, végre ma nem jött oda senki sem kéregetni...pedig szinte egy nap sem úszom meg, és néha még veszek is a rendesnek tűnő kiskutyás srácnak egy kis kenyeret és felvágottat, amolyan havi jótevésként, de azért én sem vagyok egy Unicredit Bank...

Végre megvolt a fényképezkedés is az új metrón, kihagyhatatlan ajánlat volt a BKK részéről, ezért lecsaptunk rá :D 

Emellett muszáj megemlítenem a majd 10 ezres számlát, amit kifizettem az Intersparban minden szarért, ami nincs az új lakásban, vagy már megettem, vagy kell a lakásavatóhoz, említeném itt a leges legfontosabbat: Mézes kosárka, persze a pezsgő, a hubertus és társai sem elhanyagolhatók.

Ahogy nem elhanyagolhatóak voltak pár napja sem még Nemesvámoson a "Dagadtéknál" , ahogy kedves Felikém mondja, vittem is jó kis házi páleszt, amit a papa készít, jó kis 50 fokos...hmm...meg kaptunk is ott még szóval, jól éreztük magunkat:

Íme a blogom első bejegyzése, visszamenőleg is fogok felrakni pár dolgot, de igyekszem friss dolgokkal megtölteni az oldalt. Az üzenetek nyomon követése RSS csatornán keresztül is lehetséges.