Ami kimaradt

Sziasztok!

Nos igen, pár napja már nem jelentkeztem...és ez a kihagyás pont akkor kezdődött el, mikor a BKF Bocs buliba menős napunk volt, ahogy ez magyar nyelv íj szépen enged engem kifejeződni. Szóval ezzel a bulival csak az volt a gond, hogy kicsit hosszabbra nyúlott mint terveztük :D Ugyanis én szépen felkeltem időben (ahogy régen én is mondtam) hajnali 7 órakor és csináltam a napi teendőimet, mikor is elérkeztünk ehhez az estéhez. Minden jól ment, 11-re már én is megérkeztem a kuplungba bájos hölgy társaságban (Szia S.Anna :D) és rögtön odacsapódtam egy számomra alig ismerős emberekből álló bandához, ugyanis akit ismertem az kb. a Brigi és hatalmas meglepetésemre a Réka volt :)) Hát nagyon örültem mindkettejüknek, persze a Brigivel már előre megbeszéltük, hogy megyek, de nagyon rendes volt és kínált abból a pezsgőből, amit jól megérdemelt módon "szereztek" maguknak ;)

Nagyon hamar eljött az a fázis, mikor is az a bizonyos egy ember, aki mindig felugrik, hogy MENJÜNK TÁNCOLNI!!! Most is felugrott, mire először ügyet se vetett rá szegényre senki, ugyanis nekem még ott volt a söröm, azzal csak nem megyek be és mások is hasonló problémákkal küzködtek. Végülis bementünk, táncoltunk, kijöttünk, újra bementünk és ezek tetszőleges kombinációi zajlottak le nagggyon sokáig. Kicsit tovább is mint kellett volna, de mint utólag kiderült, a mi kedves Gáborunk nem akart menni túl korán, így végül sikeresen készítettünk néhány fotót a hajnali 4 körüli időpontig való tartózkodásunk alatt. (NA EZÉRT KELLETT AZ A VAKUS TELÓ! :D) Persze mivel "gentle man" vagyok, ezért "őt", akit most "nem nevezek nevén" - és ennek semmi köze egy bizonyos Harry Potter filmhez, ami fél órája ment a tv-ben :D - végülis először is elláttam megfelelő üzemanyaggal, amit most a pizzaszeletre értek a Király utcából és 1-2 szem frissen sütött fornettire később a lakásban, ami pont elég volt hozzá, hogy még jobban álomba szenderüljön, de végül erőt vett magán és felszálltunk a korai metrószerelvények egyikére, mellyel először eljutottunk az Örs Vezér térre, majd kb. 20 elképzelhetetlen hosszú percen át fagyadozva vártuk a buszt, mellyel elértük a végső úticélt és biztonságban tudhattam őt :)

Íme pár bulifotó:

Valahogy én is hazakeveredtem ismét olyan 7 órára, mikor is mazohista módra nekiálltam tanulni a délelőtti óráimra, mikor már 24 órája fent voltam :D segáz ugye Feli? :D

Végül odaáig jutottam, hogy a japánt elég jól átismételtem, de pont abban a fél órában, mikor már felkelni kellett volna, az 5 perces elbólintások helyett lett a fél óra, pont elég idő, hogy elkéssem a fél 10-kor kezdődő órámat, amire csodával határos módon csupán 15 perces késéssel végül oda is értem. Meglepően jól teljesítettem aznap az órákon :D Ugyan 3 fele haza értem, két óra mintha eltűnt volna az életemből...ezt a titokzatos dolgot mind tudjuk minek köszönhetjük...

Aztán végülis egy jó kis Pizza Hutos vacsora után elindultunk haza Veszprémbe és mire hazaértem, már 36. órája voltam ébren. Brigi szerint nem vagyok ember :D , de akkor mi vagyok??? :D

A következő nap nem kezdődött valami jól, több sebből is vérzett a dolog, és még temetésre is el kellett mennünk aznap. Zsóka...nyugodj békében, hiányozni fogsz :(